�rt�k: Zsuzs�, Nikki,Dyna (a jel�l�sek a sz�vegben is benne vannak, �gy lehet l�tni, hogy ki melyik r�szt �rta!)

Tyrael

Akkoriban m�sod�ves voltam �s el�g mag�nyos. Sokszor feket�ben j�rtam, mert ez a sz�n illett legjobban a lelki vil�gomhoz. Mindig metal zen�t hallgattam �s r�mt�rt�neteket olvastam. Mindenki bogarasnak tartott �s ebb�l ad�d�an nem is voltam t�l sok bar�ttal meg�ldva. K�t legjobb haverommal, Jane-nel �s Michael-lel sokmindenben k�ld�nb�z�nk, s�t... teljesen m�s egy�nis�gek vagyunk, de m�gis tal�n pont ez tart minket �ssze. Jane-nek csak a buliz�son meg a pasiz�son j�r az esze, m�g Michael a sz�m�t�g�pes j�t�kok�rt rajong.

Sz�netekben gyakran az iskolaudvaron �cs�r�gve �lmodoztunk. Vel�nk szemben pedig a B. �p�let misztikus ablakai r�ccsal meger�s�tve. Az�rt volt olyan misztikus, mert senki sem tudta, hogy mi van odabent. Val�sz�n�leg az alagsor egyik r�sze, de m�g nem tal�lkoztam senkivel, aki j�rt volna odalent, vagy tudn�, hogy mif�le titkok lappangnak az alapzat m�ly�n. Hallottam n�h�ny pletyk�t k�l�n�s �rny�kokr�l, leselked� v�r�s szemp�rr�l az ablak m�g�l, de magam soha nem tapasztaltam ilyesmit. Egyszer ugyan l�ttam egy t�bb lakattal lez�rt, vagstag t�lgyfaajt�t a kaz�nh�z m�g�tt, de arr�l m�g az oly rendes �s bar�ts�gos �reg gondnokunk sem igen tudott besz�lni, vagy nem is akart. Aki egy�bir�nt a borzalmak el�tt vonult nyugd�jba. �j gondnokot kaptunk, egy gusztustalan �joncot, bizonyos Edgart, aki �pp akkor ismerkedett az �p�lettel. Az ajt�r�l pedig elfelejtettek sz�lni neki...

�prilis 7. Ugyanolyan unalmas p�nteknek �g�rkezett, mint a t�bbi. Ilyenkor minden �pesz� ember bulizott, szok�s szerint csak �n voltam otthon. Este kilenc t�jban Michael felh�vott, hogy azonnal menjek a titkos hely�nkre. Magamra kaptam szok�sos fekete hacuk�m, amivel elk�peszt� m�don k�pes voltam beleolvadni az �jszak�ba. A sz�leim m�r a h�l�jukban t�v�ztek, �gy felt�n�s n�lk�l elj�hettem. �tv�gtam a modern bev�s�rl�k�zpontok k�z�tt az �v�rosi r�szbe, ahol az iskola �s a titkos hely�nk volt. Mik�zben �tv�gtam a rozoga �s �reg k�h�don, amely a k�t v�rosr�szt k�t�tte �ssze, az a furcsa gondolat jutott eszembe, hogy n�h�ny �p�let m�r az emberek el�tt itt volt. Mikor meg�rkeztem a vas�ti sinekt�l nem messze fekv� r�gi kript�ba, a t�bbiek m�r messzir�l lihegve el�m rohantak, mondv�n, hogy nem fogom elhinni, mi t�rt�nt.

-Edgar elt�nt.

-Kir�ly! Dee... ki az az Edgar? - k�rdeztem g�nyol�dva.

-Szerinted?! A gondnok! - v�laszolt�k helyettem.

-Jaa... De mi k�z�nk nek�nk hozz�, hogy elt�nt?

-Jane l�tta, hogy a lelakatolt ajt� k�r�l s�t�l... - �v�lt�tte Mike.

Jane k�zben idegesen b�logatott.

-Hmm... egyre jobban kezdi felkelteni az �rdekl�d�semet...

Biztos valami titok lappang az ajt� m�g�tt... Nincs kedvetek nyomozni? - feleltem v�g�l.

-Szerintem nem k�ne er�ltetni a dolgot... - er�sk�d�tt Michael.

-H�t j�...akkor majd egyed�l megyek... - mondtam k�nnyed�n.

-Nem!!! - v�gott k�zbe az eddig sz�k szav� Jane. - Michael te is j�ssz! Nem lehetsz ennyire gy�va!

-De igenis lehetek... Csak... csak nincs kedvem nekem is elt�nni, mint a gondnok! �s ha meghalt?! M�r nem tehet�nk �rte semit!

-Mi nem akarunk rajta seg�teni... csak megn�zz�k, hogy mi van az ajt� m�g�tt! - er�sk�dtem.

Michael erre m�r nem tudott mit mondani.

-Helyes... �n is �gy gondoltam. - hadartam ellent nem t�r� hangon.

Elindultunk a suli fel�. Mikor oda�rt�nk, arcunkra fagyott a r�m�let, ugyanis a t�lgyfaajt� darabjaira volt t�rve.

-Biztos vagy benne, hogy be akarsz menni?K�ny�rg�k gondold meg!Legal�bb nappalmenj�nk! - r�m�ld�z�tt Mike.

-Nem. Most megy�nk. Reggelre �szre venn� m�s.Gyer�nk.

�n mentem el�re, ut�nam Michael �s Jane. Szerencs�re Jane felk�sz�lt volt �s hozott k�t zsebl�mp�t.

Az ajt�n bel�pve egy folyos�n tal�ltuk magunkat. Dohos volt a leveg�. Furcsa m�d el�tt�nk n�h�ny helyen m�r felkavarodott a vastag porr�teg, ami a padl�n volt. K�r�lbel�l 20 m�tert mehett�nk, mikor egy el�gaz�shoz �rt�nk. Az egyik �t lefel�, egy rozoga l�pcs�n vezetett, a m�sodik meg egyenesen. A l�pcs�t ink�bb nem kock�ztattuk meg, �gy h�t elindultunk egyenesen. Egy id� ut�n l�bnyomokat vett�nk �szre a porban. Az �t kezdett sz�k�lni �s v�g�l egy fallal lez�rt folyos�n lyukadtunk ki. A falon volt egy r�s, de valahogy egyik�nknek sem volt kedve ben�zni rajta. Megfogtam �s tapogat�zni kezdtem, h�tha valahol tal�lok egy meglazult r�szt, amit be tudunk omlasztani. Ahogy meg�rintettem a falat, bel�m nyilalt valami �s v�zi�k jelentek meg. Az emberekb�l �t�lve, akiket l�ttam, a k�z�pkorba cs�ppenhettem. Egy v�res kez� f�rfi �llt el�ttem. Mindenki rohant el�le. Nem igaz�n �rtettem, hogy mi�rt, de v�g�l egy n�, akit �ld�z�tt, valami valami v�reskez� Edgarnak nevezte. Azt�n eszembe jutott, hogy egyszer hallottam egy pletyk�t, egy f�rfir�l, aki t�bb mint 400 embert �lt meg, �s �t is Edgarnak h�vt�k. De m�g miel�tt jobban elgondolkozhattam volna a l�tottakon, m�ris a jelenben tal�ltam magam. A t�bbiek nem l�tt�k a meglep�d�st �s a f�lelmet az arcomon, hiszen v�gig m�g�ttem �lltak.

-Na? Tal�lt�l valamit?

-Mi? Ja... nem...

M�r indulni akartunk, amint h�rg�seket hallottunk a fal m�g�l. Megfordultunk �s egy v�r�sen izz� szemp�rt l�ttunk, amint minket n�z a r�sen �t. Mintha pusk�b�l l�ttek volna ki, rohanni kezdt�nk. �gy �reztem, mintha a v�r�s szemp�r tulajdonosa ott lihegne a h�tam m�g�tt. A k�vetkez� pillanatban k�t ber�tomba �tk�ztem. Beomlott a kij�rat.

-Ne p�nikolj Michael! - sz�lt Jane.

L�tszott, hogy a sr�c r�gt�n el�jul. Hirtelen fenyeget�, egyre er�s�d� morg�st hallottunk.

-Most m�r p�nikba eshetek?

-El�sz�r v�rd meg, amig �n esek p�nikba... ok�, most m�r p�nikba eshetsz. - kiab�lta Jane Michael arc�ba.

-Nyugodjatok le! Nem lesz semmi baj! - sz�ltam r�juk idegesen.

-Nem lesz?! - hisztizett Michael. - Persze, hogy nem lesz, hiszen m�r van! �s ez mind miattav van Xera!

Miattam?!... ti h�vtatok ide! De szerintem most nem ezzel k�ne pocs�kolni az id�t Ink�bb seg�tsetek pakolni a k�veket!

-Tudtam, hogy nem kellett volna... - sir�nkozott Mike.

-Ne nyavajogj! Pakolj!!! - ki�ltottam fenyeget� hangon.

Pakoltuk a k�veket vay j� 10 percig. Siker�lt tov�b jutni... kb. 5 l�p�s ut�n Michael felki�ltott, majd elt�nt.

-Michael! Nem esett bajod? - kiab�lt Jane.

-Azt hiszem elt�rt a l��ban! - sz�lt a k�ts�gbeesett v�lasz.

-N�zd Jane! Ez annak a rozoga l�pcs�nek a maradv�nya! - ki�ltottam.

-Lemegyek �rted! - sz�lj Jane �s m�r m�szott is lefel�.

Ek�zben a morg�s egyre k�zelebbr�l hallatszott. M�r csak 10 m�terre lehetett. Megcsapta orrunkat a hal�l b�ze. �desk�s, rothad�. Mintha a morg�s tulajdonosa kit�ltotta volna hatalmas sz�j�t.

-Most mihez kezdj�nk? - sz�lt remeg� hangon Jane.-Siess�nk!

El�sz�r Jane m�szott le, hogy seg�tsen Michaelnek. Utols�nak �n mentem. M�r madjnem lent volnam, amikor beszorult a l�bam. A valami m�r f�l�ttem �llt. S�t�t volt, de a l�nyben a gondnokot v�ltem l�tni. Teljesen kivetk�z�tt �nmag�b�l. Ruh�i agyon voltak szaggatva, szemei v�r�sek voltk, test�t pedig v�rcs�kok bor�tott�k. De nem ez volt a legijeszt�bb... A kez�ben egy v�r�s t�r volt. V�r�s szemei felizzottak, ahogy megl�tott.

-Mary... - sz�lt halkan, s j�ghideg, hossz� ujjai a csukl�mra kulcsol�dtak.

-Mi?! Engedjen el! Hallja??? - ki�ltottam.

De hi�ba. Szerencs�re volt n�lam g�zspray �s siker�lt j�l szembe spriccelni vele.

Megt�ntorodott, s nekem �gy maradt id�m arra, hogy seg�tsek Jannenek elhurcolni Michaelt a l�pcs� alatti folyos�n.

-Ez meleg volt!

-H�t az! Gyer�nk, menj�nk tov�bb...

A folyos� h�rmunknak sz�k volt, ez�rt �n mentem el�re �s Jane h�tul hozta Michaelt.

-Hideg van! - sz�lt Jane.

-Ezt vehetj�k j� jelnek? - k�rdezte Michael.

-Att�l f�gg... vagy egyre lejebb megy�nk, vagy kifel� innen.

Hirtelen egy olyan helyen tal�ltuk magunkat, mintha egy r�gi v�roshoz �rt�nk volna.

-Na, ez meg hogy ker�lt ide?

-Kezd sok lenni a k�rd�s! - vicsorgott Jane.

Sietni k�ne! Mike egyre rosszabbul n�z ki. - mondtam inger�lten.

Ekkor vel�n k szemben megjelent egy alak...

-H�t ez meg ki a fene?

K�l�n�s ember volt. Feje csupa v�r volt, h�t�n k�t ki�ll� sz�rnyk�pz�dm�ny le�gett t�ve.

-Most m�r t�nyleg elegem van a fura fazonokb�l! - d�h�ng�tt ny�gd�sve Michael.

Fura �rz�s fogoott el minket. Tudtuk, hogy reszketn�nk k�ne a f�lelemt�l, de nem f�lt�nk. Valami k�l�n�s megnyugv�s lett urr� rajtunk a l�ny l�tt�n.

-Tyrael vagyok. - sz�lt kellemes, m�ly hangon. - �s ez a v�ros az �n b�rt�n�m.

-Hogy ker�lt�l ide? - k�rdeztem.

-Engem nem ez �rdekel, hanem az, hogy ki az az �rge, aki a nyomunkban van! - sz�lt Michael.

-Hossz� t�rt�net...

-Nem baj. Ahogy eln�zem, van el�g id�nk. - sz�lt g�nyosan Jane.

-H�t j�... - fogott bele a monol�gj�ba a k�l�n�s idegen.

-Az eg�sz pont 400 �ve kezd�d�tt. Ez a v�ros volt az istenek, a szentek v�rosa. �gy is h�vt�k Midian. Mint l�tj�tok, m�r csak romok maradtak. Pedig egykor �gbesz�k� tornyok �s palot�k uralt�k, f�ny�z� gazdags�gban.

-Mi t�rt�nt? - k�rdezte Jane.

-Eltemette mag�t a v�ros.

Jane �s Michael �szinte csod�lkoz�s�ra nem a j�k�p�, s�rmos Tyraelt�l sz�lt a felelet, hanem t�lem.

-Te...te j�rt�l m�r itt? - k�rdezt�k h�lyedezve.

-Igen. Minden este... �lmomban.

-�s P is tud err�l a helyr�l? - k�rdezte vonakodva Mike.

-T�nyleg... - ki�ltott fel Jane. - t�ged ismer... de nem az igazi neveden! - az angyalhoz fordulva folytatta. - Marynek nevezte az a v�r�s szem� Edgar!

Tyraelnek elkerekedtek a szemei, �s t�rdre borult el�ttem, majd hajlongani kezdett, mint valami idi�ta.

N�ztem r�, mint egy h�ly�re.

-M�r ne haragudj, de j�l �rzed magad? Vagy f�j a derekad?

-Nem... nem, j�l vagyok. Csak soha nem gondoltam volna, hogy l�thatom m�g... valaha.

-Te nem vagy �p.

Az angyal �tkulcsolta karjaival a l�bamat �s mikor meg�rintettem, k�l�n�s �rz�s nyilalt bel�m �s eml�kek sora k�vette egym�st k�pzeletbeli szemeim el�tt.

A t�k�rben megl�ttam egy n�t, m�g�tte Tyraellel. Tudtam, hogy �n vagyok, de olyan lehetetlennek t�nt.

Az angyal k�ny�rg�s�re t�rtem magamhoz.

-Mary, k�rlek ne hagyj itt! A sors �j lehet�s�get k�n�lt fel nek�nk! Ha m�gegyszer itt hagysz, azt nem �lem t�l! K�rlek...

-H�t... nem is tudom... - h�nykol�dtak ide-oda az eml�kek az agyamban.

-Nem tudod?! - h�ledezett Jane. - Xera, ez egy vadidegen!!! - ord�totta.

-Nem... nem az. � r�gen nagyon k�zel �llt hozz�m...

-Ezt nem hiszem el... ma t�nyleg nem kellett volna felkelnem! . sir�nkozott Michael.

-R�gen mind a ketten itt �lt�nk. nekem 18. sz�let�snapomon f�rjhez kellett mennem, mert csak �gy �r�k�lhettem ezt a birodalmat. Viszont �n Tyraelt szerettem. - a szavak �gy �ml�ttek bel�lem, mintha nem is �n mondan�m. - A sz�leim Edgarhoz akartak feles�g�l adni. �gy nem volt m�s v�laszt�som, hozz�mentem. Egy nap arra �bredtem, hogy Edgar d�l-f�l, �s a v�ros l�ngokban �ll. Tudtam, ez az �n hib�m. Megtudt�k, hogy m�g mindig viszonyom van az �rangyalommal. Ezt tiltotta a t�rv�ny. Az volt a gond, hogy az �rangyal �s a v�dence nem ker�lhet m�s kapcsolatba, csakis �rz�-v�d�be. �gy mi megszegt�k a t�rv�nyt, �s a v�ros megsz�nt. Eltemette �nmag�t. - ekkor egy csillog� k�nnycsepp g�rd�lt le az arcomon, �s �reztem tettem s�lyoss�g�t.

-�s veletek mi lett? - k�rdezt�k bar�taim k�rusban.

-�s mi hogy ker�l�nk a k�pbe? - k�rdezte a f�jdalomt�l eltorzult fejjel Michael.

-Ti csak rossz helyen vagytok, rossz id�ben.

-Ja... Ez azt�n pozit�van hat r�m. - vinnyogott Michael.

-Mi meg... h�t... �n meghaltam.... sz�val nem sok. - feleltem mosolyt er�ltetve az arcomra.

-De hogy? Ez az eg�sz olyan szomor� �s kil�t�stalan. Mit tegy�nk? - k�rdezte v�g�l Jane.

Ekkor megint megjelent Edgar.

-�t k�rdezd! - biccentettem Edgar fel�. - � tette...

-Akkor k�szi, ink�bb kihagyom.

-�����! - �v�lt�tt fel Michael. - T�nj�nk innen!

-Ne menek�ljetek! Nem titeket akarlak. Nekem Mary kell! - sz�lt fagyos hangon Edgar. - El�bb ut�bb �gyis siker�l v�gleg meg�ln�m t�ged! - fordult hozz�m.

-Fut�s!Gyer�nk!

Futottunk, karjaink k�z�tt a t�r�tt l�b� Michaellel, majd elb�jtunk.

-Mary... ugyse tudsz el�lem elb�jni! Vagy az eny�m vagy senki m�s�! Hallod Tyrael? Mary m�r 400 �ve d�nt�tt... gondolom m�r tudod mindkett�t�k sors�t.

-El�bb �llek meg t�ged, mint te minket! - g�nyol�dott Tyrael. - N�zz�l v�gig magadon! Mire elkapsz, darabjaira hull ez a sz�nalmas test.

-Mi lenne, ha nem j�tszan�d a nagy fi�t, hanem gyorsabban futn�l?! - sz�lt ep�sen Michael.

-Ezt pont te mondod?!

Futottunk, ahogy csak a l�bunk b�rta. Jobbra kanyarodtunk, azt�n balra, azt�n egyenesen.. ut�na megint jobbra, balra a folyos�k v�g�n.

-Ott a kij�rat! Siker�lt!

-Csak �rj�nk el od�ig...

Ekkor d�rren�s szer� hang k�s�ret�ben beomlott a mennyezet.

-Kellett megsz�lalnunk! - sz�lt d�h�sen Mike.

�n, Jane �s Michael m�g ki tudtunk m�szni, de Tyraelt visszah�zta Edgar, a folyos� pedig teljesen beomlott maga al� temetve Tyraelt �s Edgart.