�gy sokkal k�nnyebb, nem kell megfelelni,

Nem kell szeretni, nem kell fejtegetni.

Sokkal rosszabb, mert nincs itt senki,

Nincs, ki �lelne, nincs, ki szememre veti,

Hogy megint h�lyes�get csin�lok,

Csak az a baj, hogy mindig van r� ok.

Hossz� ideje b�nt m�r egy k�rd�s,

Felhagyn�k mindennel, de nagy a k�s�rt�s.

Ahhoz, hogy rombolj, valamit �p�teni is kell,

S �n most �gy romboln�k, b�r m�g semmit sem �p�tettem fel…

 �lomvil�g volt az �letem, de most fel�bredtem,

S amit l�tok, azt nagyon nem sz�vlelem.

Hogy is tudn�k �n �gy �lni?! �lmok s rem�nyek n�lk�l.

Megbotlan�k, elesn�k, s sebeimbe belehaln�k v�g�l.

�rzem, egyed�l maradtam,

Ezzel az �rz�ssel, mindenkit elriasztottam…

De most mit csin�ljak, ha ezt �rzem?

Tal�n egy ember van, aki meg�rt, de � sem eg�szen.

Lehet, hogy bennem van a hiba, vagy szok�saimmal,

Nem fogok senkit untatni t�bb� �ll�t�saimmal.

V�gleg feladom, m�r nem tudok k�zdeni,

Pedig harcolni kell, s mindig rem�nykedni!