Egy kicsiny let
Fel sem fogjk, mennyit r,
Nem tudjk megrteni, mi a f cl.
Azt gondoljk csak egy a sokbl,
Megtagadjk rtkt, pedig lnyeges sok szempontbl.
Van olyan is, akinek nem kell,
S vget vet ennek, mert nem viseli el,
A knokat, de gynge emberek azok,
Kik emiatt elveszik maguktl a jt, sznalmasak vagytok.
Nem mindenki egyforma, nem is lenne az j,
Minden ember dntse el, neki mi az letre val…
Csak egy rpke pillanat, s elszll, emlke sem marad,
Jrj gy utadon, hogy ne bndd meg minden mondatodat!
Sosem lehet tudni, mikor lesz vge, a hossza mindig testre szabott,
Mindig akkor kvetkezik be, mikor a legkevsb sem vrod!
Megrtettem az let lnyegt,
Sosem akartam elfogadni ennek szerept.
De sikerlt megrtenem vgre,
Nem fontos a cl, csak az t, amin vgig haladsz rte.
Most mr nem flek, mert ha meghalok, letem helybe j szletik, s gy vgleg itt maradok!!!
|