Egyedl
gy sokkal knnyebb, nem kell megfelelni,
Nem kell szeretni, nem kell fejtegetni.
Sokkal rosszabb, mert nincs itt senki,
Nincs, ki lelne, nincs, ki szememre veti,
Hogy megint hlyesget csinlok,
Csak az a baj, hogy mindig van r ok.
Hossz ideje bnt mr egy krds,
Felhagynk mindennel, de nagy a ksrts.
Ahhoz, hogy rombolj, valamit pteni is kell,
S n most gy rombolnk, br mg semmit sem ptettem fel…
lomvilg volt az letem, de most felbredtem,
S amit ltok, azt nagyon nem szvlelem.
Hogy is tudnk n gy lni?! lmok s remnyek nlkl.
Megbotlank, elesnk, s sebeimbe belehalnk vgl.
rzem, egyedl maradtam,
Ezzel az rzssel, mindenkit elriasztottam…
De most mit csinljak, ha ezt rzem?
Taln egy ember van, aki megrt, de sem egszen.
Lehet, hogy bennem van a hiba, vagy szoksaimmal,
Nem fogok senkit untatni tbb lltsaimmal.
Vgleg feladom, mr nem tudok kzdeni,
Pedig harcolni kell, s mindig remnykedni!
|